Chat
Online
Chat now
19 látogató
 
 

Napi bölcsesség

 


Ezoterikus hírek

 

Kedvelt fórumok

 

Új tagok

 

Kedvelt cikkek

 

Beszéd téma

 
Mágikus gömb
35 hozzászólás
 
A szerelem karmája
15 hozzászólás
 
Tarot kártya játék
13 hozzászólás
 
 
Szerelem első látásra
10 hozzászólás
 
Milyen a bioritmusod?
9 hozzászólás
 

Nóncsi hozzászólt a(z) Kinél jósoltassak? témájú fórumban. november 10.
 
 

Ezoterikus cikkek

 
Ezotéria 2012. június 11. 0 hozzászólás
 

Nagy Sándort, azaz III. Alexandrosz makedón királyt, az egyik legnagyobb hódítóként tartja számon a történetírás. A zseniális hadvezér, aki rendkívül fiatalon került trónra, valójában sok szempontból kivételesen szerencsés ember volt. Sokan úgy vélik, hogy anyja, Olümpiasz boszorkánysága segítette a trónra, és tette az akkor ismert világ urává. Mások szerint istenek gyermeke volt, innen eredtek természetfölötti képességei.

Nagy Sándor életében olyan sűrűn bukkannak fel misztikus, titokzatos elemek, hogy még a legkomolyabb történetírók sem kerülhetik ki ezeket a különös eseményeket. A születése sem volt hétköznapi, de már azt megelőzően is érdemes felfigyelni néhány jelenségre. Édesanyja görög származású királyné és II. Philipposz negyedik felesége volt. (A monogám görögökkel szemben a makedón királyok poligámiában éltek.) Az uralkodó Szamothraké szigetén szeretett bele az akkor 14 éves lányba, aki egy misztériumszertartáson vett részt. A királyt valósággal megbabonázta a fiatal szépség.

Olümpiaszt nagyon vonzó, ámde különc, akaratos nőként emlegetik, aki rajongott egy furcsa hegyi kígyókultuszért, és Dionüszoszt is a kedvenc istenei között emlegette. Philipposz nyers és durva ember volt, sokkal inkább hadvezér, mint király. Egy csatában elvesztette az egyik szemét, és híres volt mértéktelen borfogyasztásáról. A makedón uralkodó nehezen tűrte felesége leereszkedő viselkedését és különös bűbájait. Amikor egyszer kígyót talált az ágyában, állítólag többé nem közeledett hozzá. Később azt is megtiltotta, hogy a gyermek Alexandrosz szobájában kígyók legyenek; ami állandó konfliktust szült közte és Olümpiasz királyné között.

Különös álmok

Plutarkhosz görög történetíró így írja le a Nagy Sándor fogantatása körüli mendemondákat:

„A menyasszony a nászéjszaka előtti éjjel azt álmodta, hogy vihar támadt, és villámcsapás érte a méhét. Az akkora nagy lánggal lobogott, hogy az egész szobát betöltötte, majd kialudt. Philipposz a házasságkötés után álmodta azt, hogy elzárta felesége méhét egy oroszlánt ábrázoló pecséttel. Az álmokat magyarázó jósok kijelentették, hogy Philipposznak jobban kell vigyáznia feleségére, de a telmésszoszi Arisztandrosz úgy magyarázta mindezt, hogy az asszony teherben van (hiszen nem szokás pecsétet tenni arra, ami üres), s oroszlánhoz hasonló fiat fog szülni.

Azon a napon, amikor Alexandrosz megszületett (i.e. 356. július 20-án) több fontos eseményt is feljegyeztek. Philipposz kettős győzelmet aratott: hosszú ostrom után végre elfoglalta Poteidaia városát, amely a Khalkidiké-félsziget feletti uralmat biztosította számára, kedvenc hadvezére, Parmenion pedig aznap legyőzte a város felmentésére induló sereget. Ugyanezen a napon Olümpiában nyert Philipposz versenylova is. A jósok persze azonnal kijelentették, hogy az a gyermek, akinek a születése napján három győzelemre került sor, felnőttként maga is legyőzhetetlen lesz. Ráadásul Ázsiában is történt aznap valami. A kis-ázsiai Epheszosz városában egy őrült felgyújtotta Artemisz híres templomát. A perzsa mágusok azt a következtetést vonták le, hogy az a nap egyszer még komoly veszélyt jelent majd Ázsiára. Nem tévedtek.

A legyőzhetetlen

Nagy Sándor trónra kerülése máig sem tisztázott, de az a legvalószínűbb, hogy Olümpiasz gyilkoltatta meg férjét, amikor nyilvánvalóan kiesett annak kegyeiből, s amikor annak gyermeke született az éppen akkor legkedvesebb feleségétől. Ezzel Alexandrosz trónra kerülési esélyei is csökkentek, így anyja befolyása is veszni látszott. Olümpiasz azonban tett arról, hogy hatalomvágya ne szenvedjen csorbát. Philipposzt, egy a tiszteletére rendezett színházi előadáson megölték és a gyilkost a helyszínen felkoncolta a tömeg. Így sosem derült fény a bűntény hátterére. Az ifjú király gyorsan megszilárdította hatalmát, majd egyesítette a görög és a makedón seregeket. Minden készen állt arra, hogy megdöntse az akkori ismert világ nagy része felett uralkodó Perzsa Birodalmat. Mielőtt azonban elhíresült hadjáratára indult volna, elment a delphoi jósdába, hogy a csaták kimeneteléről érdeklődjön. Rossz napon érkezett a jósnőhöz, mert aznapra Szibillának a törvény megtiltotta a jóslást. Amikor az orákulum megtagadta a jövendölést, Alexandrosz személyesen kereste fel őt a szállásán, és saját kezűleg akarta a jóshelyre vonszolni a megdöbbent papnőt. Szibilla a király erőszakosságától megriadva azt mondta, amit az hallani akart: „Legyőzhetetlen vagy, fiam!”

Titkos út a sivatagban


A makedón sereg gyorsan meghódította a Perzsa Birodalom nyugati részeit, Alexandrosz ellátogatott Trójába és Gordionba is (itt vágta ketté a gordiuszi csomót). Később megadásra kényszerítette Egyiptomot is. Ám a hadjárat egy kritikus időszakában, Alexandrosz egy hónapra „eltűnt”. Seregét hátrahagyva, szűk kíséretével nyugatnak indult, az egyiptomi sivatag közepe felé, hogy találkozzon a Szíva oázisban található szentély főpapjával. A szívai orákulum Isten fiaként üdvözölte Nagy Sándort, akiről hamarosan el is terjedt, hogy Zeusz fiának neveztetett (a makedónok behelyettesítették Ámon egyiptomi istent a görög Zeusszal). Egyedül csak a király léphetett be a legbelsőbb szentélybe, ahol megnyugtató válaszokat kapott kérdéseire. Nagy hatással lehetett rá a látogatás, mert halála előtt, az volt a kívánsága, hogy Szívában temessék el, „apja”, Ámon mellé. (Ez végül nem teljesült, mert az általa alapított Alexandriában helyezték el hamvait.) Alexandrosz egy dologról meggyőződött: senki nem állhatja útját Ázsia meghódításában, holott a perzsák a hirtelen jött szünetet arra használták fel, hogy soha nem látott méretű hadsereget toborozzanak össze. Amikor Dareiosz váltságdíjat és békét ajánlott neki, így válaszolt: „Most már engem hívj Nagy Királynak: élj alkirályomként, vagy készülj a harcra, de biztos lehetsz benne, hogy bárhol legyél is, megtalállak.” Bár hadvezérei közül többen megpróbálták lebeszélni az ütközetről, Gaugamélánál kiállt a többszörös túlerőben lévő perzsákkal szemben és fényes győzelmet aratott. 25 éves korára a világ ura lett.

A gordiuszi csomó

Gordion városa a mai Törökország területén fekszik. A legenda szerint Midász király apja, Gordiusz szekéren vándorolt Makedóniából az anatóliai területre, ahol a helyiek királlyá választották, mert érkezése beteljesített egy helyi jóslatot. A várost róla nevezték el Gordionnak. A hálás király a helyi Zeusz templomban helyezte el a nevezetes szekeret, amelynek rúdjára háncskötélből egy bonyolult csomót kötött. Ez valójában „ördögcsomó” volt, mert a végeit magába a csomóba rejtették. A hagyomány úgy tartotta, hogy aki megoldja a csomót, az lesz Ázsia ura. A hadjáraton ide érkező Nagy Sándor sem térhetett ki a próba elől. Alexandrosz nem tudott rájönni, hogyan kell a csomót kibogozni; s dühében a kardjával kettévágta azt. A feljegyzések szerint elégedetten hagyták el a szentélyt, hiszen a jóslat beteljesült. Aznap éjjel hatalmas vihar tombolt Gordionban, mennydörgéssel és villámlással. Zeusz „elfogadta” a megoldást.

 

 
Címkék:
vissza
era
szerkesztő
 
 
 
Most itt vannak
 
nincsenek hozzászólások
Eddig 0 hozzászólás érkezett. Legyél Te az első!
 
töltés...
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be az oldalon!
Hozzászólások betöltése...
 

Horoszkóp

 
 

Ezoterikus videók

 

Tanácsadóink, jósaink

 
Hívja Magyarország legjobb tanácsadóit és jósait, akiket csak neked válogattunk össze. Szerelem, pénz, család, betegségek? Kérdezze bátran tanácsadóinkat!

Szavazás

 

Utolsó hozzászólások

 

Ajánló

 

Az ezotéria képekben

 
 
kép 200
 
1832
 
 
 
kép 196
 
1958
 
 
kép 177
 
3791
 
 
 
kép 89
 
2318
 

EZOMánia Hírlevél

 
Iratkozz fel ezoterikus hírlevelünkre!
Hírlevelünkkel értesülhet az ezotéria világának legfontosabb híreiről.

EZOMánia a facebookon

 

Az ezotéria hírei