Chat
Online
Chat now
11 látogató
 
 

Napi bölcsesség

 


Ezoterikus hírek

 

Kedvelt fórumok

 

Új tagok

 

Kedvelt cikkek

 

Beszéd téma

 
Mágikus gömb
35 hozzászólás
 
A szerelem karmája
15 hozzászólás
 
Tarot kártya játék
13 hozzászólás
 
 
Szerelem első látásra
10 hozzászólás
 
Milyen a bioritmusod?
9 hozzászólás
 

Angéla_julcsi hozzászólt a(z) Budapesti jósokat tud valaki? témájú fórumban. 19 órája
 
 

Ezoterikus cikkek

 
Egészség és életmód 2012. május 15. 0 hozzászólás
 

Kicsit bizalmatlan ember vagyok, ha ismeretlen helyre indulok, bizony minden rosszra megpróbálok fölkészülni, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek.

Ezen a reggelen is, még félálomban elkezdtem aprólékosan összeszedegetni minden apró szorongni valót, gondosan ügyelve nehogy egy is kimaradjon. Érdekes utólag végiggondolnom, hogyan lehetséges az, hogy egy csapásra szertefoszlottak félelmeim, milyen gyorsan meggyőzött maga a környezet, hogy jó helyen járok. Nagynéném érzékletesen elmesélt rémtörténetei jósokról és a jósokhoz járó furcsa emberekről lassan távolba vesztek, biztonságérzetem nem hagyott el egy pillanatra sem.

A külvárosi utcácskák egy nagyobb falura emlékeztettek, egy filmben látva nem jutott volna eszembe, hogy ez Budapest. A zárt fakerítés és a kapu illett az utcaképbe, ám mikor beléptem, nagyon meglepődtem. A kis előkert, apró bokraival, virágaival, kikövezett útjával bárhol lehetne a világon, sok helyen inkább, mint itt. Kint kutyák ugattak, gyerekek kiabáltak, lármás élet zajlott valahol messze, nagyon távolinak tűnt a külvilág, bár csak pár lépés és egy kerítés választott el tőle. Minden más volt, lassúbb. Pár másodperce csak, hogy bent voltam, máris éreztem a ritmusváltást, mintha gyerekkori léptékkel kezdtem volna mérni mindent, ám mégis mostani fejjel, de abban a réges-régi tempóban.

Elvarázsolva szemlélődtem, ha a hölgy nem siet elém, tán még most is ott álldogálnék.

A házba érve a maradék szorongásom is elmúlt, semmi sem volt olyan, mint amilyennek képzeltem. Nagynéném történetei miatt, film- és olvasmányélményeim alapján fejemben egy zavaros kép élt, sötét, szűk folyosót, sátor-szerű, félhomályba rejtőző szobát vártam, füstölgő gömbbel és leplekkel, melyek ki tudja milyen nyomasztó titkokat rejtenek.

Ehelyett egy világos, levegős házba kerültem, ahol minden átlátható, könnyed és tiszta, a szó mélyebb és köznapi értelmében egyaránt. Ezen az előszobán nem rohan át az ember, gondoltam, hanem beszélget még kicsit, leül, fölhúzza kényelmesen a cipőjét, megnézi mindent elrakott-e a táskájába, itt van lehetőség fölkészülni a ki- és belépésre. Kényelmes, puha papucsot kaptam és én, a bizalmatlan, alighogy megérkeztem, máris otthon éreztem magam. Az érzésem, hogy a Föld sok másik országában is lehetnék, odabent sem múlt el. Meghatározhatatlan okból, hiszen minden bútor, berendezési tárgy hétköznapi volt, bár gondosan összeválogatott és ízléses.

A tágas konyhában sípoló teafőző, a levegőben szálló mézes-mentás illat, a cserépkályha meghitt melege mind ismerős volt gyerekkoromból. Míg a teám készült, körülnéztem az apró fényforrásokkal teli nappaliban, a könyveket, képeket nézegetvén mindvégig ezen az újra meg újra felmerülő gyerekkor-dolgon gondolkodtam. „Ha nem tudod merre tovább, menj vissza a gyökerekhez!” - hangzott fülemben 15 éve meghalt nagymamám visszatérő mondata. Nem tudtam eldönteni, hogy most ez olyan, mintha ott lennék, mármint a gyerekkoromban, vagy csak állandóan eszembe juttatja azt. Végül is mindegy, a lényeg, hogy a probléma, amivel érkeztem, ennek az érzésnek a következtében összezsugorodott és egyáltalán nem tűnt annyira bonyolultnak és megoldhatatlannak, mint addig gondoltam. Nem tudatosan, úgy tán nem is lehet, de minden túlzás nélkül állíthatom, hogy maga a ház és a környezet kialakítása már közelebb vitt problémáim megoldásához, azzal, hogy megmutatta, így is lehet élni ebben a sokat szidott, rohanó, problémákkal terhelt, stresszes világban. Mérsékelve mindent, ami elviselhetetlen és tolakodó, hangsúlyozva a csöndesebb, visszafogottabb értékeket. Csak azt beengedni, ami összhangban áll velünk és kívül hagyni, tudatosan távol tartani mindent, amihez nincs közünk, ami tőlünk idegen, hiába divatos és vonzó.

Körülbelül húsz perccel azután, hogy a barátságos előszobában elbúcsúztam vendéglátómtól, az egyre sűrűsödő forgalomban az volt az érzésem, hogy álmodtam az egészet, mintha hosszú idő után először jól kialudtam volna magam és amire oly’ rég volt utoljára példa, végre megint mindenre emlékeztem, amit álmomban átéltem.

 

 
era
szerkesztő
 
 
 
Most itt vannak
 
nincsenek hozzászólások
Eddig 0 hozzászólás érkezett. Legyél Te az első!
 
töltés...
Hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be az oldalon!
Hozzászólások betöltése...
 

Horoszkóp

 
 

Ezoterikus videók

 

Tanácsadóink, jósaink

 
Hívja Magyarország legjobb tanácsadóit és jósait, akiket csak neked válogattunk össze. Szerelem, pénz, család, betegségek? Kérdezze bátran tanácsadóinkat!

Szavazás

 

Utolsó hozzászólások

 

Ajánló

 

Az ezotéria képekben

 
 
kép 147
 
2047
 
 
 
kép 521
 
3507
 
 
kép 76
 
2205
 
 
 
kép 347
 
1256
 

EZOMánia Hírlevél

 
Iratkozz fel ezoterikus hírlevelünkre!
Hírlevelünkkel értesülhet az ezotéria világának legfontosabb híreiről.

EZOMánia a facebookon

 

Az ezotéria hírei