Ezt írja le Hermész Triszmegisztosz Smaragdtáblájának egyik tétele, melyet az asztrológia alapelvének is neveznek: „Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd.” Vagyis minden ami itt, lent a Földön, történik velünk, az előre „meg van írva” a csillagokban, sorsunkat így mi magunk és az univerzum láthatatlan törvényei egyszerre alakítják ki.
Erre utal a szintén görög eredetű „horoszkóp” szó is, melynek pontos jelentése: „óra-kép”. A legtöbb horoszkóp a Nap, a Hold, valamint Naprendszerünk bolygóinak helyzetét ábrázolja egy adott időszakban. Az időszak hosszától függően készítenek napi, havi, de akár egy egész évet felölelő előrejelzéseket is. A különféle típusú horoszkópok általában a csillagjegyek (vagy állatövi jegyek) szerint írják le, kire mi vár az adott időszakban.
Minden nagy ókori civilizációnak megvolt a maga asztrológiája, eszerint alakultak ki a horoszkópok különféle fajtái – például a kínai, az egyiptomi, az azték, az inka horoszkóp stb. A nálunk elterjedt nyugati, vagy más néven babilóniai – asztrológia számításaihoz 12 csillagjegyet, 10 bolygót és 12 horoszkópházat vesz alapul.
A különféle korok és kultúrkörök asztrológiái között vannak bizonyos eltérések. Az ókorban például még csak öt bolygót ismertek, melyeknek ötféle embertípust feleltettek meg. A ma használatban lévő nyugati és kínai asztrológia között pedig például az egyik legfontosabb eltérés az, hogy míg a nyugatiban már csak négy (föld, tűz, levegő, víz), a kínaiban még mindig öt (föld, fém, fa, víz, tűz) alapelemet különböztetnek meg.
Az asztrológia napjainkban talán soha nem tapasztalt népszerűségnek örvend, így szinte képtelenség felsorolni hányféle horoszkóp van forgalomban. A legdivatosabbak talán a különféle tematikus, sok embert foglalkoztató témákat – szerelem, karrier, egészség, pénz, stb. – tárgyaló horoszkópok, de egyre nagyobb figyelmet kapnak a más kultúrkörökben elterjedt asztrológiák – például a kínai horoszkóp – jellemzései is.