Szent Johanna:
1412-ben született, feltehetőleg január 12-én, a Kos jegyében. Életrajzát Újra- és újraolvasva hihetetlennek, ahuszonegyedik századból nézve szinte meseszerűnek tűnik a sorsa: több éven keresztül szólították meg égi hangok, hogy menjen el VII. Károly francia királyhoz és szabadítsa fel Orléans-t. Tizenhét évesen eljutott az uralkodóhoz, aki felfegyverezte, és egy, az ostromlott Orléans-ba induló csapatba besorozta. Akkorra már misztikus híre volt a katonák között, szentként tisztelték, csodatevőnek tekintették. Az angolok rövidesen felhagytak a város ostromával és elvonultak. Pár hónappal később a diadalmas szűz kísérte királyát a Reims-i katedrálisba, ahol Károlyt a Szent Ampulla olajjal szakrálisan felszentelték. Kapcsolatuk csúcspontjához ért, Johanna sorsa itt hozta meg gyümölcsét: az önbizalomhiánnyal küszködő, még saját fenségi származását is megkérdőjelező király végre elhitte hogy ő Franciaország törvényes uralkodója, mert egy analfabéta parasztlány - aki Istennel közvetlen kapcsolatban állt - elhitette vele.
A felszentelés egyben beteljesedés is volt, Johannának mintha nem lett volna több dolga itt a Földön. A következő évben egymást érték az általa vezetett csapat katonai kudarcai, addig, míg végül az angolok fogságába nem esett. Az egyház eretneknek nyilvánította, és Rouen főterén, kimondani is szörnyű, de lassú tűzön, szinte megsütve a testét, iszonyatos szenvedést okozva neki, kivégezték. Tizenhárom éves volt, mikor először jósolták neki az égi hangok, hogy segíteni fog hazáján. Hitt nekik. Tizenkilenc évesen már nem élt. Vállalta küldetését, a csatákba fegyvertelenül, csak egy zászlóval a kezében lovagolt serege előtt. A XX. században avatták szentté.
Calcuttai Boldog Teréz:
Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született 1910-ben Albániában. 18 évesen elhatározta hogy missziós nővérként akar dolgozni, betért az angolkisasszonyok rendjébe. Indiába küldték, s itt tette le szerzetesi fogadalmát is 21 évesen, ekkor vette fel a Teréz nevet. Tanított, ápolt, egy - az országban lévő mérhetetlen szegénységhez képest - kellemes kolostorban élt. Ám egy nap fordulat következett be az életében. A villámcsapás fényességével látta meg az igazságot, rájött, hogy másképp kell folytatnia útját. Egy hétköznapi vonatúton történt, ahol a nyomort, a leprásokat látva hirtelen rádöbbent, hogy nem cellája magányában kell imádkoznia a jobb, emberibb világért, hanem a legszegényebbek között kell szolgálatot teljesítenie.
Rendházaktól független apáca lett, majd pápai engedéllyel új szerzetesrendet alapított a Szeretet Misszionáriusai néven. A rend rövid idő alatt sok támogatót szerzett. Apácái, élükön Terézzel, a legnyomorultabbak közt éltek, a halálos beteg, büdös, élve rohadó leprások között, ápolták őket, menedékotthonokat nyitottak nekik. Számtalan díjat, kitüntetést kapott, a világ összes nagy vallásának vezetője és jelentős politikusa elismerte életművét. Csakúgy mint Johannát, őt is emberfeletti erővel ruházta fel a misztikus élmény. Megmutatta, hogy a hit tényleg hegyeket tud megmozgatni, általa is igazzá lett a mondás, hogy "a szeretet mindent legyőz". Örüljünk, hogy azon a Daarjeelingbe vezető vonatúton meghallotta a belső hangot, és hitt is neki. "Az élet kaland - vállald!" írta himnuszában. Ő vállalta.
Szilágyi Erzsébet:
A hatalmas vagyonnal és befolyással rendelkező Hunyadi klánnak a legenda szerint megjósolták, hogy egyszer királyt fog adni a hazának. A XV. században járunk. Mivel a Hunyadiak nem voltak királyi ház, csak "sima" főnemesi család, ez nem tűnt túl valószínűnek. Ám a Szilágyi családból jött egy nő, aki egyrész beteljesítette a jóslatot, másrészt az egyik legnagyobb királyunkat kaptuk tőle. Méltán nevezték a kortárs krónikák hős asszonynak. Két fiút szült Hunyadi Jánosnak. Idősebb fiát kivégeztette V. László király Cillei Ulrik meggyilkolása miatt, de ő nem roppant meg, tudta hogy kisebbik, fogságban szenvedő fiát kell uralkodóvá tennie. Rengeteg pénzt és egész életét tette fel arra, hogy 15 éves fiát uralkodóvá válasszák a főrendek. Sikerrel járt: 1458 januárjában Hunyadi Mátyás lett a király.